A nyelv mint kommunikációs kódrendszer – A kódok típusai
Gondolatainkat különböző kódok felhasználásával juttatjuk el a címzetthez.
- ikonikus kód
- index-kód
- szimbolikus kód
Az ikonikus kód jelentéstartalma megegyezik a jelölt dolog jelentésével (a valóság közvetlen analógiája pl. ezt használják ki az erőszak, vagy a szex képi megjelenítésekor a televízióban, mert az üzenet könnyen értelmezhető idegen nyelvi ismeretek nélkül is).
Az index-kód utal a dolog jelentéstartalmára, de nem azonos vele, valamilyen logikai kapcsolat van a jel és a jelentés között. Pl. a füst utal a tűzre, de nem azonos vele.
A szimbolikus kódok jelentéstartalmát a tradíciók, társadalmi megegyezés hozta létre, a nyelv is ilyen kódrendszer, de a közlekedési táblák, piktogramok stb. is ebbe a kategóriába tartoznak.
A vizuális (képi) kódok csoportosítása is hasonló:
- ikonikus
- tonális
- mítikus
A képi és verbális információ megtervezésekor a különböző típusú egyszerre vannak jelen a kompozícióban, illetve a szövegben, vagy a kép és szöveg együttesében. Így hatásuk összegződik.
Van amikor a visszásságok, a negatív jelenségek leleplezésére éppen a kép és a leírt vagy elhangzó szöveg közötti ellentmondás segítségével világítanak rá.
Más esetben a kép mondja ki azokat a gondolatokat, véleményeket, amelyeket különböző megfontolásból a közlő nem kíván szavakba önteni (pl. jogi következményektől való félelem).