A nyelv mint kommunikációs kódrendszer – A kommunikációs kódok
Kommunikációs kódnak nevezzük azt a jelrendszert, amelyben az üzenet közvetítésre kerül. A kódba ágyazzuk az üzenetet, a csatorna pedig az a mód, ahogyan ez a jelrendszer kifejezést nyer. A nyelvi kódban megfogalmazott üzenet különféle csatornákon át jut el az adótól a vevőig : beszéd, írás, zene stb. közvetítésével. Tehát a kód és a csatorna nem azonos fogalmak.
Az üzenet közvetítésére több csatornát is igénybe vehetünk. Pl. a közvetlen emberi kommunikáció alkalmával egyszerre juttatunk jelzéseket a nyelvi, vagyis a verbális és a nem-nyelvi (non verbális) kódrendszerben.
A kommunikáció mint jelentésátvitel csak akkor valósul meg, ha közös jeltartományból merít az adó és a vevő. A jelentés problematikájával a szemiotika foglalkozik. Ennek három területe van:
- a szintaxis
- a szemantika és
- a pragmatika
A szintaxis vizsgálja a jelek egymáshoz kapcsolódásának törvényszerűségeit (pl. a nyelvi kódrendszerben a nyelvtan és a nyelvhelyesség).
A szemantika a jel és az általa jelölt dolog tartalmi kapcsolatát , ezek egybeesését vagy eltérését(pl. a gesztusok jelentését).
A pragmatika a jel és a felhasználók (kibocsátó-befogadó) kapcsolatát elemzi.